T�rt�net:A 18. sz�zadban,ahogy elkezdtek ki�p�lni az utak,�s utaz�sra,�s sz�ll�t�sra t�bbnyire lovakat �s szekereket haszn�ltak,egyre t�bbe t�rtek �t a gazdas�gi lovak teny�szt�s�r�l az �get�lovak teny�szt�s�re.A peruiak ennek ellen�re folytatt�k a tipikus lovuk,a Peruano de Paso teny�szt�s�t.A paso a spanyolok �ltal a 15. sz�zadban behozoztt lovakt�l sz�rmazik,amelyek andal�z,berber,fr�z �s spanyol Jennet lovak kever�kei voltak.Nincs a vil�gon m�g egy olyan l�fajta mint a perui paso,amelyn�l garant�lni lehet,hogy az ut�dok 100%-a rendelkezni fog a pas�ra jellemz� velesz�letett j�rm�dokkal.
Le�r�s:A paso izmos,de m�gis finom �s kecses l�.A m�ky,kifejez� szemek nagyfok� intelligenci�ra vallanak.A nyaka er�sebb mint a legt�bb k�nny� l�fajtn�nak m�gis �velt �s eleg�ns.A fajta jellegzetess�ge a hossz� s�r�ny,a cs�dsz�rzet,�s a magasan �l� farok.A paso egyik jellegzetes tulajdnos�g�t spanyol sz�val ,,brio"-val fejezik ki.Ez azt a term�szetes energi�t �s lelkesed�st jelenti,amely a lovat k�ls�re olyan t�zess� teszi.A fajt�ra jellemz� t�zess�g ellen�re a jellem�nek is sok figyelmet szentelnek,ez�rt a paso bar�ts�gos �s k�nnyen kezelhet�.A teny�szt�sb�l gondosan kisz�rik azokat a lovakat amelyeknek nem megfelel� a jelleme,m�g ha egy�bk�nt nagyszer� is a testfel�p�t�s�k.Sok pasotulajdonos �ll�tja hogy kiv�telesen j� jelleme miatt v�lasztotta ezt a lovat.A fajta m�sik k�l�nleges jellemz�je a terminoj�r�sm�d:a mells� l�bak v�llb�l indul� egyenletes,folyamatos mozg�sa,amely hasonl�t arra,ahogyan a karok mozognak �sz�s k�zben.A mells� l�b kecsesen el�relend�l,�gy a h�ts� l�b b�ven a mells� patanyombanvagy az el�tt �rhet f�ldet.Ez a k�l�nleges mozdulat k�l�nlegesen �lvezetess� teszi a lovagl�st.
Sz�nek:A legelterjedtebbek a s�t�t b�r�n a homog�n sz�nek:pej,fekete,szarvasb�r, v�r�s,vil�gossz�rke,grulla,palomino �s sz�rke.Nem kiv�natosak azonban a kiterjedt fej�r jegyek vagy a r�zsasz�nes b�r.A k�zvetlen berber v�rvonal r�v�n ezeknek a lovaknak igen k�l�nleges sz�n�k is lehet.
Marmagass�g:145-155 cm.
Hasznos�t�s:A perui pas�t lovagl�sra haszn�lj�k.
J�rm�dok:A pasonak klasszikus n�gy�tem� j�rm�djai vannak,a lass� l�p�st�l a gyors l�p�sen �s a kitart� �get�sen �t a k�nny� v�gt�ig.Ezek a velesz�letett j�rm�dok a pas�t k�l�n�sen �rdekes l�v� avatj�k.

Paso Llano-Lass�,ruganyos l�p�s

Sobreandando-Gyorsabb,hossz� l�p�s,l�legzetel�ll�t�staccato ritmusban. 

�szak -Amerik�ban kb. 12.000 paso l� �l,de az eg�sz vil�gon soncs bel�l�k t�bb 20.000-n�l!